12 éve indult el az első, integrált ütemes menetrend Magyarországon
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: itf.hu
Hazánk első vasútvonalán 2004. augusztus 29-én új korszak kezdődött, amikor kiszámítható, ütemes és egyben optimális átszállásokat biztosító vasúti menetrend lépett életbe a Dunakanyar térségében. A Vácon át Szobra óránként induló zónázó vonatok által radikálisan, Budapest-Vác között 25 percre csökkent menetidő. Az új, utasbarát menetrendet a fiatal közlekedésmérnökökből álló itf.hu csoport tagjai dolgozták ki, és alig fél év alatt több mint 10%-os utasszám- és bevételnövekedést hozott. A sikeres fejlesztés 2006-ban a Magyar Innovációs Alapítvány által a MÁV Zrt. kiemelt innovációs elismerésben részesült.
Bővebben: 12 éve indult el az első, integrált ütemes menetrend Magyarországon
Déli félpályaudvar
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: itf.hu
A belvárosi pályaudvarok bezárása Magyarországon örök gumicsont, politikusok és ingatlan-befektetők hatalmas kihasználatlan, vasút által bitorolt, funkcióval nem rendelkező területet látnak bennük. Az újrahasznosításra pedig szerintük a legegyszerűbb válasz: zárjuk be! A pályaudvarok valóban óriási területeket foglalnak el és olyan pl. karbantartó funkciókat is ellátnak, amelyeknek nem a belvárosban kellene lenniük. A tárolási célú terület felhasználás is töredékére lenne csökkennthető, ha valódi ITF rendszerben közlekednének a vonatok. Lehet tehát csökkenteni a vasút belvárosi területeit, de a teljes bezárás a Nyugati, Keleti és Déli esetében is olyan költségekkel és sérelmekkel járna, amelyre hazánk közlekedésében soha nem volt példa. A gigantikus költségek ráadásul akkor is jelentkeznének, ha semmit nem építenénk a bezárás alternatívájaként. Jelen írás azt mutatja be a Déli esetében, hogy meddig és milyen feltételekkel csökkenthető reálisan a vasút területfoglalása.
10 éves a "Z+Ü"
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: itf.hu
2004. augusztus 29-e mérföldkő volt a magyarországi közösségi közlekedés történetében: elindult az a zónázó-ütemes menetrend, ami népszerűségével és gazdasági sikerével lehetőséget teremtett hazánkban is az integrált ütemes menetrend (ITF) elterjedéséhez. A Dunakanyar térségében elsőként alkalmazott modell nagyszerűségét igazolja, hogy az eltelt 10 év alatt (szinte egyedülálló módon) egyszer sem kérdőjelezték meg a létét vasúti érdekkörök. A „z+ü” 10 éves szülinapja nem csak az ünneplésre ad alkalmat, hanem arra is, hogy a tapasztalatok számbavétele után kisebb fazonigazítást is végrehajtsunk a közlekedési rendszeren. Jubileumi cikkünk áttekinti az eltelt 10 év tapasztalatait, és lehetséges fejlesztési irányokat mutat be, hogy a Dunakanyar közlekedésének gerinceként a vasút a következő évtized(ek)ben is megfelelően tudja kiszolgálni az utasok igényeit.
V0: Nehéz teher I.
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: itf.hu
A vasút rengeteg problémával küzd, különösen hazánkban. Most úgy tűnik, hogy sikerült néhány nem létezőt is keresni, és rögtön megoldást találni rájuk egy több százmilliárd forintos gigaberuházással: 2013. február 27-én kormányhatározat született a Budapestet elkerülő „V0” tehervasúti körgyűrű megépítéséről, amiről áprilisban kínai-magyar vasútvezetői szándéknyilatkozat is született. A versenyképesség javítására valóban nagy szükség van, de vajon csakugyan a főváros környéki vonali kapacitás és a tehervonatok haladási sebessége jelenti a problémát? És ha igen, akkor arra tényleg a „V0” a legjobb megoldás?
2012. április 15. - elindult az áloptimális alibimenetrend
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: itf.hu
2012. április 15-én életbe lépett az „összehangolt, párhuzamosságokat és indokolatlan túlkínálatot nem tartalmazó, valós utasszámokhoz igazodó, optimális, kötött pályás közlekedést előnyben részesítő, autópályás buszjáratokat nem finanszírozó, versenyképes, 12 milliárd forint megtakarítást eredményező” országos vasúti és buszmenetrend. Sajnos, a felsorolt célok egyikét sem sikerült még részben sem elérni, a végeredmény pedig egy olyan fiaskó lett, amely kifejezetten rontja a hatékonyságot, megtakarítást pedig nem eredményez. Az itf.hu részletesen megvizsgálta, hogy mit is jelent ez a Nagy Optimalizáló Projekt (NOP) a napi gyakorlatban!
Bővebben: 2012. április 15. - elindult az áloptimális alibimenetrend
Átszállási rendszerek integrált ütemes menetrendben
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: Borza Viktor
A közlekedési hálózatok csomópontjai rendszerint mára már adottak, helyük a történelem során alakult ki, és éppen (a jellegükből következő) kereskedelmi jelentőségük miatt, többnyire sűrűn lakott városok épültek köréjük. A csomópontok helyének térbeli megváltoztatására ezért csak egy igen szűk mozgástér adott. A cikk megoldási lehetőségeket mutat be arra, hogy miképpen kell kialakítani magukat a közösségi közlekedési csomópontokat az átszállással járó kényelmetlenségek minimalizálása érdekében.
Bővebben: Átszállási rendszerek integrált ütemes menetrendben
Méretre szabott vasúthálózat - rövid-, közép és hosszútávú menetrendi stratégia
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: itf.hu
Bővebben: Méretre szabott vasúthálózat - rövid-, közép és hosszútávú menetrendi stratégia
Integrált ütemes menetrend III.
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: Borza Viktor - István György - Kormányos László - Vincze Béla György
2006. december 10. – történelmi jelentőségű dátum a magyar közösségi közlekedésben, ekkor indult el Kelet-Magyarország jelentős részén az ITF alapelvei szerint kidolgozott ütemes vasúti menetrend.
Integrált ütemes menetrend II.
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: Borza Viktor - István György - Kormányos László - Vincze Béla György
Cikksoroztunk második részében a közösségi közlekedési rendszer racionalizálása és megújítása felé tett első, meghatározó, mérföldkőnek tekinthető fejlesztést mutatjuk be, elsősorban szakmai oldalról megközelítve.
Integrált ütemes menetrend I.
- A hirdetés mentése sikerült
- Írta: Borza Viktor - István György - Kormányos László - Vincze Béla György
2008-ban volt 100 éves az ütemes menetrend. Tehát, nem éppen újkeletű és lépten-nyomon hallhatunk róla, mégis jó kilencven évig tartott, amíg elért hazánkba. Háromrészes cikksorozatunkban igyekszünk részletesen bemutatni az ütemes menetrend kialakulásának történetét, a legfontosabb alapelveket és feltételeket, a hazai implementációt, valamint a további hazai kiterjesztés módját és feltételrendszerét.