Font Size

SCREEN

Layout

Cpanel

Így is lehet I. - Utascsere

A recept egyszerű: ha nem tudjuk csökkenteni a menetidőt, próbáljuk meg csökkenteni az állomásokon töltött időt, például az utascsere gyorsításával. Ebben a rövid cikkben bemutatunk néhány megoldást a tartózkodási idő csökkentésére és az utascsere felgyorsítására.
A recept egyszerű: ha nem tudjuk csökkenteni a menetidőt, próbáljuk meg csökkenteni az állomásokon töltött időt, például az utascsere gyorsításával.

1. A megállási kényszer

Először is, azt kell eldönteni, hogy tényleg meg akarunk-e állni akkor is, ha nincs is utascsere? Sokszor előfordul bizony, hogy egy-egy kis forgalmú megállóhelyen, vagy kora reggel/késő este nincs sem leszálló, sem felszálló utas. A vonataink ennek ellenére mégis mindig megállnak, sok-sok energiát elpazarolva. Arról nem is beszélve, hogy ha a vonat késésben van, a felesleges megálló kihagyásával csökkenthető lenne a késés. Pedig, a megoldást a problémára már régen kitalálták és alkalmazzák: Úgy hívják, hogy "feltételes megállás". Ennek vasúti megvalósítására számos megoldás létezik. Kezdjük is mindjárt a legfejlettebbel. A helyszín Svájc, az RhB vasúttársaság:

ut_susch_small

ut_uhu_small

Ez itt bizony egy felszállásjelző. Létezik egy még komolyabb változata is, ahol a megállóhelyeken két gomb van, a két iránynak megfelelően. A gomb megnyomására felkapcsolódik egy kis villogó fényjelző ("UHU Signal"), amit a mozdonyvezető már messziről lát. Természetesen a járműveken leszállásjelzők vannak elhelyezve, pontosan olyan mint nálunk a BKV buszokon.

Északi szomszédainknál megelégednek valami egyszerűbbel:

ut_loucna_small

Itt például - ahogyan Csehországban és Szlovákiában több száz másik megállóhelyen - elég leinteni a vonatot. Ez a módszer igen elterjedt Európában, szinte mindenütt megtaláljuk Svédországtól Görögországig. Sőt, egyes helyeken nem csakut_berk_small regionális, hanem távolsági vagy elővárosi vonatok esetében is alkalmazzák. Például, a jobb oldalt látható képen lévő romantikus Norvég megállóhelyen még csak nem is Bz-méretű kis motorvonatok közlekednek, hanem rendes "nagy" vonatok, ráadásul a peron is csak egyetlen kocsi hosszúságú, mégsem okoz gondot a feltételes megállások kezelése.

Aki le akar szállni, az szól a jegyvizsgálónak, bár erre rendszerint nincs szükség, mert a jegyvizsgáló a vonaton végigmenve és a jegyeket kezelve már pontosan tudja hogy meg kell-e állni vagy sem egy adott megállóhelyen. Ha nincs jegyvizsgáló (megintcsak, Csehországban sok helyen találhatunk ilyet), akkor van leszállásjelző. A feltételes megállóhelyeket a cseh és szlovák menetend egy kis "x"-szel jelöli az időadat mellett:

ut_293

De mi a helyzet nálunk? Nálunk miért nincs feltételes megállás? Nos, az az érdekes, hogy tulajdonképpen van:

ut_schaffer_small

ut_terkep_small

Ez a Schaffer-kút nevű megállóhely a 75-ös vonalon, Drégelyvár alatt. Egy kicsit titkos, mert sem az Elvirában, sem a hivatalos menetrendkönyvben nem szerepel, de a Börzsöny turistatérképen megtalálhatjuk, a szükséges instrukciókkal együtt. Egy kicsit talán körülményes a mi módszerünk, mert szólni kell Vácon a forgalmi irodában hogy állítsák majd meg a vonatot Schaffer-kútnál, de lényegében működik.

Mindezek fényében, jónéhány kis forgalmú regionális vonalon nálunk is bevezethető lenne a feltételes megállás, nem? Tényleg hiányzik hozzá valami?

A BKV-nál is épp most vezették be a feltételes megállást az 59 és 59A villamosnál - olvasható a BKV közleményében. Ideje lenne más kötött pályán közlekedő járműnél is megoldani ezt hazánkban.


2. A peronon bukdácsoló tömeg

Sokszor az utascserét az állomás közlekedő útjai is korlátozzák, például itt:

ut_tomeg_small

ut_arosa_small

A probléma jellegzetesen keskeny peronos, alul- vagy felüljáró nélküli állomásokon jelentkezik, mert a fel- és leszálló utasok egyszerre, a keskeny peronokon egymást kerülgetve igyekeznek a vonathoz vagy a kijárathoz. Valamelyest javítható lenne a helyzet, ha a vágányokat a keskeny peron részévé tudnánk tenni, valahogy így (Svájc, Arosa):

Végülis, csak deszka kell hozzá. Persze nem kell ilyen messzire menni jó példához, hiszen nálunk is van ilyen, sőt, még jobb is (Sárospatak):

ut_sarospatak_small

Sok-sok olyan állomáson, ahol sok utas mozog és az elkövetkező 5-10 évben nincs esélye komoly átépítésnek (Rákospalota-Újpest, Vác, stb.) talán meg lehetne ezt is próbálni...

3. Kevés az ajtó?

ut_nemjoajto_small

Előfordul az is, hogy az utascsere azért lassú, mert kevés ajtaja van a szerelvényeknek, és ami van, az is keskeny. Különösen, ha olyan kocsikat használunk nagy forgalmú, elővárosi vonalakon, amelyek nem oda valók (ld a képet balra.)

Másrészt, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a szerelvényeknek mindkét oldalán vannak ajtói. Miért ne használhatánk mindet? Így az utascsere tempója akár megduplázható lenne.

ut_ketodal_small

Még mielőtt valaki azt mondaná, hogy ez lehetetlen, és szó sem lehet róla, íme egy hazai példa:

A magyar utas ugyanis rendkívül tanulékony, és megfigyeli hogy melyik szerelvényeknek nincsenek távműködtetésű ajtói. Ahol nincs távműködtetésű ajtó, ott minden további nelkül lehet mindkét oldalt fel- és leszállni. Aki pedig ezt kihasználva hamar felszáll, jobb esélyekkel indulhat az ülőhelyekért folytatott küzdelemben.

ut_naturns_small

Persze tudjuk, hogy a peronokat nem erre tervezték (?), és ez akár balesetveszélyes is lehet, de nem dughatjuk a fejünket a homokba. A "jelenség" most is létezik, és a megoldás tulajdonképpen itt hever a lábunk előtt. Vannak helyek, ahol a kétoldali peron teljesen természetes dolog (lásd a balra lévő képet az olaszországi Naturnsról.)

...aztán persze vannak akik azt állítják, hogy bizonyos szabályozási okokból ilyet nem lehet építeni hazánkban.

De akkor ez itt micsoda?


Összefoglalva: némely állomás átépíteskor el kellene gondolkozni azon, hogy már eleve kétoldali peronos vágányokat is építsünk, mert ezáltal nem csak az utascserét tudjuk gyorsítani, hanem például egy csomópontban úgy tudunk kétfelé is átszállást biztosítani, hogy nem kényszerítjük aluljárózásra az átszállókat. Ezáltal pedig akár a csatlakozási idő is csökkenthető, nem igaz?

Share

Hozzászólások   

0 # István 2009-05-07 12:28
Én nem értek mindenben egyet a cikkíróval. Azt nem állítom, hogy a kétoldali peronos dolog rossz, de véleményem szerint nem elég csak "ledobni" egy peront a vágány másik oldalára is. Ennek oka elsősorban az, hogy 1 oldali peronos felszállás esetében teljes mértékben megoldható a teljes biztosítás (utsó pillanatban felszállók, babakocsis felszálló, ..., láttam olyat, hogy a forg. szolg.tevő állítatta meg a vonatot, mert a csecsemő majdnem a kerekek mellett landolt.. ; a mi vonatunkat menesztette, de a vezérünk "aludt" a mellettünk lévő vonat vezére pedig magára vette a jelzést). Ha kétoldali felszállás van, és pl. mind a két odlalt biztosítja 1-1 személy (pl. kaller és forg. szolg.), akkor talán működőképes a dolog, de szerény véleményem szerint nem biztos.
Jól át kell gondolni ezt.

Azt nem tudom, hogy külföldön mennyire divat a kétoldali felszállás, ha van erre minta, és működik akkor jó dolog lehet, de az biztos, hogy nem célszerű általánosan alkalmazni, csak az erre kimondottan alkalmas (jól átlátható, ..) kis állomásokon.
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
0 # Mounty 2009-05-21 17:18
Technikailag nem megoldható a távvezérelt ajtónyitás mindkét oldalra, mivel a korszerűsítésen átesett 2xxx-es pályaszámú V43-as mozdonyokból, és a hozzájuk tartozó BDt-4xx-as pályaszámú vezérlőkocsikból nem lehetséges mindkét oldalra engedélyezni az ajtónyitást, csupán az egyik oldalra. Amit viszont nem tudok az az, hogy ez a probléma orvosolható-e szoftverfrissítéssel, vagy a kocsivezérlő módosításával, illetve cseréjével. Van az a jelenség is, amikor mindkét oldalon lehet ajtót nyitni, de ilyenkor nem távvezérléssel van kiadva az ajtónyithatóság, hanem a kocsiajtó-vezérlő érzékeli, hogy a kocsi sebessége ~5km/h alá csökkent. Ilyenkor nem a mozdonyvezető, hanem az említett kocsiajtó-vezérlő engedi az ajtónyitást. Ekkor a kocsin elhelyezett választókapcsoló nem "távvezérelt", hanem "egyedi" állásban van. Nem értem, hogy ez miért van így. Például a régebbi vezérlésű BDV motorvonatokból mindig is lehetett mindkét oldalra ajtónyitást adni.
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
0 # Mounty 2009-05-21 17:19
...gy. Például a régebbi vezérlésű BDV motorvonatokból mindig is lehetett mindkét oldalra ajtónyitást adni.
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
0 # Diglátor 2009-05-26 19:58
Igen Mounty, így van ahogyon írod. Sőt, Szobon mindmáig a BDV-k mindkét oldalt nyitnak ajtót alapból, mert ha nem tennék, tutira vésznyitózna valaki :-)
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
0 # Itep84 2012-04-11 17:53
A kétoldali felszállást én sem támogatom. A jelen helyzetben rendkívül balesetveszélyes. Érdemes lenne megnézni, hogy ahol ez van, ott hogy van leszabályozva.
Válasz | Válasz idézettel | Idézet

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés