Font Size

SCREEN

Layout

Cpanel

BöKSz - Integrált közlekedési rendszer a Börzsöny térségében

A Dunakanyar térségében nem ismeretlen fogalom az egyes járatok (akár alágazat-közi) összehangolásával megvalósuló közlekedési rendszer, hiszen hazánknak ebben a térségében évtizedek óta ilyen struktúra működik és fejlődik. A Duna bal partján működő intermodális közlekedési rendszer kiterjesztésével a Börzsöny térségében bevezethető integrált közösségi közlekedési rendszer, a térség összetettsége miatt remek terepe lehet egy országos szintű közlekedési szövetség bevezetését megelőző pilot projektnek.

Ábrákat és részletes menetrendet is tartalmazó cikkünk itt érhető el.

Share

Hozzászólások   

0 # Chikán Gábor 2011-01-21 07:30
A Szob-Drégelypalánk-Rétság autóbuszjárat kapcsán egy érdekes kérdés, hogy a belföldi célt szolgáló járat útvonala és megállóhelye eshet-e külföldre. (Egyáltalán, fontos-e, hogy csak belföldi célt szolgáljon?) Konkrétan Ipolyság esetén a járat útvonala ma a közvetlenül a vasútállomást háta mögött, magyar területen vezet, míg azonos (vagy legfeljebb néhányszáz méterrel több) útvonalhosszal be is térhetne Ipolyság szélére és vasútállomására. Ezzel nulla többletköltséggel egy várossal és egy vasúti kapcsolattal többet szolgálhat ki (még ha csak a város szélén is). Ehhez "Hardver oldalon kb. 50 m (ötven méter) aszfaltozás szükséges, egy határon átmenő földútra."

És egy egészen apró kritikai észrevétel: a cikk említi a Diósjenő-Drégelypalánk vasútvonal használhatatlanságát a rendszerben, csak turisztikai funkciót hagyva neki. Úgy gondolom, a börzsönyi kisvasutak is említést érdemelnek
• egyrészt azzal a megállapítással, hogy természetesen ők sem tudnak részt venni a rendszerben (ettől még Királyrét áll a legkevésbé távol),
• viszont mint turisztikai szolgáltatások, fontos, hogy – ha a rendszeren kívül is, de – az ütemes hálózathoz csatlakozva nyújtsák szolgáltatásukat (lényegében ezt vezettem be Királyréten 2004-ben, és fejlesztette tovább az utódom).

A Djenő-Dpalánk szakasszal tavaly egy Ipoly völgyi vasúti tanulmányban is foglalkoztunk: hasonló a következtetés, amíg nem tudjuk komolyan korszerűsíteni, addig nem érdemes komolyan venni sem a napi közlekedésben. Érdekes volt viszont a Vác-Djenő szakasz: gyakorlatilag az jött ki, hogy a szokolyai kereszt nem helyezhető át Berkenyére reális fejlesztéssel, ha pedig Szokolyán marad, akkor számottevően nem érdemes gyorsítani Vác-Szokolya között. Ellenben Szokolya-Djenő-Borsosberény javításával Borsosberényi keresztezési hellyel (egykor ott is volt másik vágány, azaz hely, alépítmény van) már Drégelypalénk felé is létrejöhet az ütemes közlekedés pályafeltétele.
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
0 # akommentelo 2011-09-08 15:19
Ide írok, mivel a kérdéses cikkhez ("Best practice Engadin") nem lehet hozzászólni. Talán ide illik a legjobban a hivatkozás miatt.

A cikk címe inkább "Worst practice" kéne hogy legyen, és követendő példa helyett elrettentőként kellene tálalni. A képeket nézegetve tényleg idilli a kép, de ha az ember megnézi a számokat is, akkor elborzad.

100 km, közel 4 óra, 4 átszállás gyaloglásokkal. Ez az adott szakaszon autóval 1,5 óra alatt teljesíthető. Ez lenne a követendő példa? A magyar gyakorlat ennél fényévekkel jobb: a találomra kiválasztott Csávoly-Gyönk útvonal (köztük a Duna, hogy izgalmas legyen) 2-3 óránként kínál 1:57 és 3:12 közti (a két szélsőérték, jellemzően 2:40-50 perces az út) eljutást maximum KETTŐ átszállással.
Válasz | Válasz idézettel | Idézet

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés